yohann-taberlet.fr
» » Hankóczi Gyula - A Tekerőlantról - Dalok Öt Húron

Hankóczi Gyula - A Tekerőlantról - Dalok Öt Húron FLAC

Hankóczi Gyula - A Tekerőlantról - Dalok Öt Húron FLAC Performer: Hankóczi Gyula
Title: A Tekerőlantról - Dalok Öt Húron
Style: Folk, Népzene
Label: Timp Kiadó, Hagyományok Háza
# Cat: LAVIK0701
Released: 2007
Country: Hungary
FLAC album: 2868 mb
MP3 album: 2851 mb
Rating: 4.0
Genre: World / Folk

Tracklist

1Román Induló / Fel, Fel Vitézek / Improvizáció
Clarinet – Márton Kovács Hurdy Gurdy – Boross Imre
2Amoda El, A Pusztába…
Vocals – Özv. Bárdos Jánosné Zsadányi Mária
3Fekete Felhőből Esik Az Eső…
Clarinet – Márton Kovács Hurdy Gurdy – Boross Imre
4Örvend Az Ég Vigassággal, Dicséretekkel…
Clarinet – Tari RókusHurdy Gurdy – Sinkó János
5Új Stílusú Népdalok
Hurdy Gurdy – Mihály Bársony
6Cseh Karácsonyi Ének
Ensemble – LučecLeader – Jiří Košík
7Édesanyám Nem Bírok Elaludni
Clarinet – Hatvani IstvánHurdy Gurdy – Unknown Artist
8Jaj, De Bánom, Hogy Cigánynak Születtem / Szép Csongrádi Lány, Mikor Hozzád Jártam
Clarinet – Márton Kovács , Tari RókusHurdy Gurdy – Sinkó János
9U Nasich Je Zahrádecka. / Za Naséma Humnama... / Zdalo Se Mne... - Má Panenko Ouve...
Ensemble – Kapela Z Muzea, LučecLeader, Arranged By – Jiří Košík
10Dúr A Disznó, Dúr A Mocsár Réten…
Hurdy Gurdy – Márton Kovács , Sinkó JánosViolin – Tari Rókus
11Kimegyek A Doberdói Harctérre
Clarinet – Szóráth JánosHurdy Gurdy – Mihály Bársony
12Kék Ibolya Ha Leszakítanálak / Szürke Szamár Szomorkodik / Nincs Szentesen Olyan Asszony
Clarinet – Mihály BársonyHurdy Gurdy – Papp Rókus
13Zegnal Góral Swa Góralke / Przez Litewskilan
Hurdy Gurdy, Vocals – Stanisław Wyżykowski
14Jaj, De Bánom, Hogy Cigánynak Születtem…
Hurdy Gurdy, Vocals – Cs. Varga Mihály
15Szegény Embernek Szegény A Sora
Hurdy Gurdy – Szenyéri Dániel

Credits

  • Design, GraphicsBalázs Nagy
  • EditorFerenc Sebő
  • Editor, Research, Music LibrarianHankóczi Gyula

Notes

A tekerőlant történetéről nem sok feljegyzés maradt, népi hagyománya sem teljesen ismert. Hogyan és mikor jutott Magyarországra, milyen változásokon ment keresztül, máig sem tisztázott. Népi használatáról - mások mellett - Bartók Béla és Lajtha László is szólt, Tömörkény István, Csanádi Imre és Csoóri Sándor pedig a szépirodalomban is megörökítette. Az 1970-es évek elején a táncházak kedvelt hangszere lett, s azóta bővül játékosainak köre.

A kötet hosszú, kiterjedt vizsgálódás eredményeit tartalmazza tanulmányfüzér formájában. Előbb tájegységenként taglalja a hangszer történetének és néprajzának, zeneiségének kérdéseit, majd Kárpát-medencei, illetve kelet-európai emlékeit és megnyilvánulásait veszi sorba. Térképek, fotók, kották, archív és mai hangfelvételek teszik szemléletesebbé.

Honismereti gyűjtőknek, tanároknak, hangszerjátékosoknak, hazai és külföldi kutatóknak, szakembereknek s általában minden, a magyar hagyományok és a szomszéd népek kultúrája iránt érdeklődőnek jó szívvel ajánlható.

"Az 1970-es évek elején, Magyarországon is, Európában is feltűnő figyelem fordult a népi hangszerek, s közöttük a tekerőlant felé. Akkoriban kezdődött e témában való kutatásunk, s többnyire egymagunk, olykor társaságban, kezdtük bebarangolni az Alföld változatos vidékeit.

A ­70-es, ­80-as évek fordulóján születtek első, e zeneszerszámról írott kézirataink, majd jelentek meg pár év után, köztük az alább következő első három fejezet. Ugyanabból az időszakból való az egyetemi doktori értekezésünk, amelynek két fejezete németül, néhány része pedig angolul látott napvilágot. Nem készült el viszont a Tisztántúl tekerőiről tervezett munkánk, mert akkoriban új adatokkal nem nagyon rendelkeztünk, a régieket ismételgetni meg nem lett volna értelme.

Napjainkra, a 2000-es évek kezdetére, a hangszer iránti érdeklődés (a szélesebb értelemben vett közönség körében) nem nőtt ugyan, a tekerőlantosok tábora viszont (a szűkebb értelemben vett publikum) gyarapszik. Az ország különböző helyein működnek a tekerőzést tanító iskolák és alkalmilag szervezett táborok,..."